2013. február 27., szerda

Bár ilyen lábam lenne! (nem sírnék)
De hasonlóan polcolom fel, amikor már nagyon fáj 

Gyerekkoromtól kezdve aktív életet élek, éltem, rendszeresen mozogtam, sportoltam, ezért eszembe sem jutott, a visszér probléma engem is utolér és visszereim lehetnek. Az első seprűvénák megjelenésekor nem fordítottam kellő figyelmet lábam állapotára, azt gondoltam, hogy csak megerőltettem a lábamat, a kidudorodó erek el fognak múlni, hiszen alig múltam 30 éves. 
Az édesanyám már viszonylag fiatalon  visszeres lett, de mivel másnak a családban nem voltak ilyen panaszai, abban reménykedtem, hogy megúszom. Nem így történt.

Aztán egyre több helyen tűntek a fel azok a ronda seprűvénák, kidudorodó erek. Ez volt az a pont amikor elindultam az úton és minden ismert és suttogott gyógymódot megragadtam, hogy jobbá, elviselhetőbbé tegyem állapotom.

Ebben a blogban az így összeszedett tudást szeretném átadni minden érdeklődőnek, hogy ennyivel könnyebb legyen az információgyűjtés a témában. Remélem, mindenki talál a saját maga számára megfelelő gyógymódot, kúrát, tippet amivel megszabadulhat az ilyen, lábat érintő kellemetlenségektől. Ez nem egy promóciós oldal, nem akarok senkire semmit rátukmálni, nem is lehet vásárolni semmilyen terméket a blog segítségével. Amire azonban törekszem, hogy minden, a témában megjelent információ, itt, ebben a blogban is megtalálható legyen. Bárki küldhet cikket, tanácsot, bevált praktikát a visszér és egyéb lábat érintő témával kapcsolatban,szívesen megosztom!!!
                                                                                                                         Üdv:
                                                                                                                         Andi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése