2013. március 11., hétfő

Meghalt Cipő, a Republic frontembere :'(

Index
2013. március 11., hétfő 09:31
 
Évek óta szívbeteg volt Bódi László, becenevén Cipő, aki február közepén került kórházba, miután megállt a szíve. Az orvosok hetek óta próbálták felébreszteni a mélyaltatásból, de a zenész kómába esett. A 47 éves zenész a kórházban halt meg. Cipő a Republic zenekarral az ország egyik legismertebb zenésze lett a rendszerváltás óta, albumait egymillió példányban vásárolták meg, a zenekar slágerei szinte népdalokká váltak.
 
Meghalt Bódi László Cipő, a Republic frontembere. Abella Miklós, az együttes menedzsere a Blikknek megerősítette, hogy az énekest többszöri kísérletek ellenére sem sikerült felébreszteni a kómából, és életét nem sikerült megmenteni.
Bódi László évek óta szívbeteg volt, a hírek szerint szívátültetésre lett volna szüksége, de ehhez az énekes sem akart hozzájárulni. 2009-ben az énekes már átesett egy koszorúérműtéten. A zenész saját kérésére nem került fel már évekkel ezelőtt a transzplantációs listára, mert nem akart más szívével élni. Úgy gondolta, akkor ő már nem lenne ugyanaz az ember.
Cipő szíve február 15-én hajnalban leállt, akkor egy laikus újra élesztésének köszönhetően sikerült életben tartani, de azóta mélyaltatásban tartották. A Borsnak pár éve azt nyilatkozta, nem akar 50 évnél tovább élni, mert látta édesapja mennyire kiszolgáltatottá vált öregkorára. Ikerlányait azonban még szerette volna látni felnőni.
A Blikk információ szerint a 47 éves énekes szívdobogását már négy éve egy speciális pacemaker szabályozta, ami defibrillátorként is működött, és azonnal működésbe lépett, ha leállt a szíve. A mentők állítólag február 15-én is csak negyven perc után tudták újraéleszteni az énekest, akit azután mélyaltatásban tartottak. Február huszonegyedikén próbálták felébreszteni a mélyaltatásból, de nem jártak sikerrel, az énekes kómába esett. Másnap orvosi konzíliumot tartottak, hogy eldöntsék, mi legyen a következő lépés. A családtagokat állítólag már akkor felkészítették a legrosszabbra is, és azóta is több felébresztési kísérlet is kudarcot vallott. A múlt héten a Bors megírta, hogy Bódi László már mozgatja a kezét és kinyította a szemét, de a zenekar menedzsere ezeket a híreket cáfolta.

A Cipőfűző becézése

Bódi László, becenevén Cipő 1965-ben született Ungváron. Egyéves korában Kisvárdára költöztek, ott kezdett zenélni, először zongorázni tanult. A gimnáziumban barátaival megalakította a Cipőfűző nevű zenekart, innen a beceneve. "Nagyon sokat jelent nekem ez a város, ahol nevelkedtem. Boldog gyermekkorom volt. Itt végeztem az iskoláimat, itt alakítottam meg az első zenekaromat, és az első beteljesületlen szerelem is Kisvárdához köt. Futballoztam, zongorázni tanultam, érdekelt a festők és az autóversenyzők világa is. Nem tudtam, hogy mit válasszak életcélul, annyi minden szerettem volna lenni. Aztán egyszer láttam a tévében a Beatles-ről szóló, „Egy nehéz nap éjszakája” című filmet. Akkor fogant meg bennem a gondolat, hogy zenész leszek" - mondta 2007-ben a zene.hu-nak.
1983-ban a Sárvári diáknapokon verseivel és dalaival díjazott lett, valamint ekkor ismerkedett meg Bródy Jánossal is.
Tizennyolc évesen költözött Budapestre, a jazz-konzervatórium előkészítőjére kezdett járni, de dolgozott a vasútnál és újságkihordóként is. A konzervatóriumot végül nem végezte el, de 1990-ben megalapította a Republic zenekart Tóth Zoltánnal, Boros Csabával, Rece Apó - Bali Imrével és Szilágyi Bigyó Lászlóval. Nagy Feró hamar felfigyelt rájuk, így nem sokkal később már a Beatrice előtt játszottak.
A zenekar első lemeze, az Indul a mandula! 1990-ben jelent meg. Ettől kezdve szinte minden évben kiadtak egy lemezt és folyamatosan koncerteztek. "Nevezhetjük magyar beatnek vagy popnak, a lényeg, hogy könnyen megjegyezhető dalokat írtunk érdekes, voltaképpen komoly szövegekkel. Ez a műfaj a kilencvenes években voltaképpen megszűnt, pontosabban rajtunk kívül senki sem foglalkozik ilyesmivel. Ha több ilyen zenekar létezne, valószínűleg a Republic sem nőtte volna ki ennyire magát. A kilencvenes években születtek értékes dolgok az alternatív műfajban, a tánczenében pedig egy rakás népszerű dal, de középen nem maradt semmi, csak a Republic" - nyilatkozta 2001-ben a Magyar Narancsnak.
1995-ben Cipő szólólemezt is kiadott. Nem csak a Republicnak írt dalokat, hanem Halász Juditnak és Koncz Zsuzsának is, aki kedvenc énekesnőjének nevezett, de dolgozott Cseh Tamással is. "Örülök, hogy nem vált munkává a zene. Szeretjük csinálni, és sokan kedvelik a muzsikánkat" - mondta arról, hogy mennyire sokfélét és sokat dolgozik. 2010-ben, a zenekar megalakulásának 30. évfordulóján a Republic megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
– Nem értem, mi olyan érdekes a szívügyemben, már régóta tudok róla, hosszú ideje élek fájdalommal - mondta a Borsnak az énekes, akit az utóbbi években folyamatosan betegségéről faggattak.

Búcsúznak

"Megdöbbentett, ami Cipővel történt. Egész profi pályafutásomat végig kísérte a Szállj el kismadár, minden harcom és küzdelmem részese volt" – reagált Cipő kórházba kerülésének hírére korábban Erdei Zsolt, profi bokszoló a Facebookon, aki mindig erre a számra lépett ringbe.
Számomra is félelmetes a hír, már csak azért is, hiszen Cipő fiatalabb volt nálam. Lesújtott a halála, lelki társak voltunk – mondta el az Indexnek Nagy Feró, aki ennek ellenére már számított az énekes halálára. „Csodaszámba ment volna, ha felébred, de még akkor is szembe kellett volna nézni a ténnyel, hogy halálos beteg, és valószínűleg nem lett volna már egészséges.
A Betarice májusi koncertjén tervezte egy Republic dal eljátszását is, de ahogy Nagy Feró fogalmazott, ez már csak egy emlékdal lesz. A koncerten valószínűleg ott lesz a Republic is. Nagy Ferő szerint az együttesnek folytatnia kell a zenélést, és Cipő is ezt akarná. Már csak azért is, hogy ne merüljenek feledésbe Cipő dala.
„Őt nem lehet helyettesíteni, de a shownak folytatódnia kell. Az a jellegzetes fanyar, cinikus stílus, amit Cipő képviselt továbbra is meg kell, hogy maradjon. Pontosan attól voltak ők nagyok, hogy értelmes, fontos szövegekkel tudtak rockzenét játszani, ami ma, amikor a zenészek ontják a közhelyeket, nagy kincs.”
Az Edda frontemberének, Pataky Attilának elcsuklott a hangja, amikor meghallotta, hogy elhunyt Bódi László. Ehhez azért túl fiatal volt, pláne két gyerekkel a háta mögött. Annyira nem voltunk közel egymáshoz, csak amennyire a mi életformánkba belefér, és köszöntünk egymásnak. Ebben a felfokozott létezésben, amit teremtenek számunkra, alig van időnk másokra. Magyarországon kétféle életforma létezik, az egyik a nihil, a másik pedig a pörgés. Ez utóbbi négyezres fordulatra van beállítva, hogy meg tudjanak maradni. Cipő ebbe halt bele, ezt ő se lelkileg, se testileg nem bírta. Meggyőződésem, hogy ő megpucolt ebből. Ő nem bírta ezt, és azt sem, ahogy ma látható, hogy emberek százai nyomorognak és mennek tönkre. Nincs jövőkép” – mondta a Velvetnek Pataky, aki utoljára tavaly nyáron Debrecenben találkozott Cipővel, ahol a szervezők kedvéért elénekeltek közösen egy-egy dalt az Eddától és a Republictól is.
Az énekes halála a rajongókat is megrázta, a közösségi weben terjedő reakciókból az Index2-n talál válogatást.

2013. március 6., szerda

Visszér vagy vénás elégtelenség?


2013. február 15. - Test és lélek
Kevesen gondolnak rá, hogy baj lehet a vénáikkal, ha nincsenek feltűnő, látható visszereik. Holott a vénás elégtelenség jelentheti a mélyben futó erek károsodását is, ami súlyos következményekkel járhat.
A visszér-betegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ez tartósodva a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Ha a szülők, nagyszülők is szenvedtek ettől, az utódoknál is megvan a hajlam a kialakulásra. Ugyanakkor az életmód is elősegítheti a visszeresség kialakulását.

Akik sokat állnak
Különösen a napi 12 óránál többet állók a veszélyeztetettek, hiszen ők a véráramlás egyik fontos feltételéről, a környező izmok segítségétől meg vannak fosztva. A mozgásszegény, ülő életmód is jelentős kockázati tényező. A várandósság alatt a hormonális hatások, és a vénás nyomást okozó, növekvő testsúly következtében változik meg a vénás keringés. Ugyanilyen okból rizikófaktor az elhízás is. A hanyattfekvés a vénák összenyomódása által fokozhatja is a panaszokat. Fontos, hogy az érintett kismama minél hamarabb szakszerű tanácsokat kapjon. Mivel a nagy meleg szintén ront a panaszokon, visszeres problémáknál kerülendőek a hosszú forró fürdők és a szaunázás!


Nem működik az izompumpa
A visszér-betegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból, a kevés mozgásból, az izompumpa lustaságából ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, pusztulásához, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget.

Mi van a mélyben?
A vénás megbetegedések felosztásának alapja a kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek. A vénás elégtelenség tünetei az estére kialakuló nehézláb-érzés, lábdagadás, lábfeszülés, éjszaka jelentkező lábgörcsök. Mindez fennállhat minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt, sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, így például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. A korai kezeléssel a szövődmények, köztük a vénás lábszárfekély megjelenése, megelőzhetőek.

Fekély a végállomás
Ha a vénás keringés rossz, nehezebbé válik a salakanyagok elszállítása a bőrből, és a pangás miatt az oxigénellátás is csökken. Ennek következménye a szövetek gyulladása, majd elhalása - a fekély. Tehát a vénás keringési zavar egyik végső stádiuma a lábszárfekély, amely rendszerint a belboka fölött jelenik meg. Ez a probléma a mélyvénás trombózis után nem elég hosszan kezelt betegek 40 százalékánál előfordul a trombózist követő 8 éven belül! A néhány milliméterestől a lábszárat körülölelő méretig terjedhet, környéke gyakran gyulladt és maga a képlet láthatóan elhalt. Ha a fekély vénás eredetű, rendszerint nem jár fájdalommal, míg az artériás, hipertóniás és kevert eredetű betegség fájdalmas.

Rendszeres és speciális torna segíthet
Minden nap érdemes elvégezni az értornát, amelynek célja a vénák kiürülése. Mind a mély, mind a felszíni vénás keringését segíti, ha hanyatt fekve felemeljük a lábunkat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt.
Szintén hatékony gyakorlat lehet a hanyatt fekve biciklizés, illetve az, ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk. A sikerhez, mint majdnem mindenhez, az szükséges, hogy rendszeresen tornázzunk.

http://noinapozo.hu

2013. március 5., kedd

Visszértágulat kezelése Gél-el és otthoni gyógymódokkal

VISSZÉRTÁGULAT

A visszértágulatok kialakulásának egyik oka a felszínes vénák falá­nak gyengesége, ami lehet öröklött. Idővel a vénák el­veszítik rugalmasságukat, kitágulnak. Hogy elférjenek az ép állapotukban elfoglalt helyen, csavaros lefutásúak lesznek, csomós kitürem­kedésekkel a bőr alatt...

Egy másik ok a véráram­lás akadályozottsága, példá­ul terhesség alatt. A hasban a nyomásviszonyok meg­változnak, és a vénás bil­lentyűk megakadályozzák a vér visszaáramlását, ezért a vékony falú erek kitágulnak. Az álló munkát végzőknél a láb vénáinak a gravitáció ellenében kell dolgozniuk.

Számos biztonságos sebészeti eljárás létezik a visszér­tágulat kezelésére, ugyanakkor a duzzanat enyhítésére és az állapot súlyosbodásának megakadályozására sok, ennél kevésbé drasztikus módszer van.

Lássunk néhányat ezek közül:

Lábemelés
  • Dőljünk le egy kanapéra, és párnákkal támasszuk alá a lá­bunkat. A visszértágulatot a vénákban felgyűlt vér okozza, tehát ha felpolcoljuk a lábunkat, a vér lefelé folyik, a szívünk irányába. Ha éppen házimunkát végzünk, időnként tartsunk szünetet, sőt még a munkahelyünkön is szakíthatunk egy kis időt arra, hogy hátratoljuk a székünket, és egy rövid időre fel­tegyük a lábunkat.
  • Próbáljuk ki a következő egyszerű jógagyakorlatot: feküd­jünk hanyatt egy fal közelében, és támasszuk kinyújtott lábun­kat a falnak úgy, hogy a törzsünkkel 45 fokos szöget zárjon be. Maradjunk így 3 percig, és közben lélegezzünk mélyen, egyenletesen.

Segítség a vénáknak
  • A visszértágulat széles körben alkalmazott természetes or­vossága a vadgesztenye, amely javítja az érfal rugalmasságát, és a (vér áramlását egyirányúvá tevő) vénás billentyűket is erősíti. Három hónapig szedjük naponta, majd tartsunk szünetet. Évente legalább három kúra javasolt. Vigyázat! Vese- és májká­rosodás esetén ne alkalmazzunk vadgesztenye-készítményeket, és biztonsági okokból a terhesség és a szoptatás ideje alatt sem!
  • A tigrisfű erősíti a vérerek falát és a vénákat körülvevő kötőszövetet. Szedjünk naponta háromszor 200 mg kivonatot. Vigyázat! Terhesség alatt nem ajánlott!
  • Tegyünk citromhéjat a citrusfélékből készült gyümölcslevekbe vagy a teánkba. A gyümölcshéj rutint, egyfajta flavonoidot tartalmaz, amely biztosítja az érfal rugalmasságát, és sza­bályozza a hajszálerek áteresztőképességét.
  • Szedjünk mindennap C-vitamint és flavonoidokat. Az előbbi segít a vénákat körülvevő kötőszövet egészségének és rugalmasságának megőrzésében, az utóbbiak pedig a C-vita­min hatékony felhasználásában játszanak szerepet. Azonnal csökkentsük a C-vitamin-adagot, ha hasmenés jelentkezik.
  • A flavonoidok csoportjába tartozó oligomer proantociani-din (OPC) erősíti a vérereket, és szabályozza az áteresztőképes­ségüket. A legtöbb gyümölcsben és zöldségben fellelhető, de különösen magas koncentrációban fordul elő a fekete és a vö­rös áfonyában, a szőlőmagkivonatban, a fenyőkéregben, a feke­te ribizliben és a zöld teában. Kiegészítő formájában is rendel­kezésünkre áll. Egy vizsgálat résztvevőinek 75 százalékánál a visszértágulat javulást mutatott az OPC szedése után, míg csupán 41 százaléknál javult azok közül, akik nem alkalmazták.

Váltófürdő
  • Zuhanyzáskor irányítsuk a vízsugarat a lábunkra, majd fo­lyassuk rá a meleg vizet 1—3 percig. Ezután engedjünk rá hi­deg vizet ugyanilyen hosszú ideig. Ismételjük háromszor, végül pedig hideg vízzel fejezzük be a zuhanyozást. A váltakozó hő­mérséklet hatására a vérerek kitágulnak, majd összehúzódnak, ami serkenti a vérkeringést.

Gyógyharisnyák
  • Kisebb visszértágulat esetén a kompressziós harisnya aján­lott, mivel megakadályozza a duzzanat kialakulását. Gyógyszer­tárakban szerezhetjük be.
  • Amennyiben a visszértágulat nagyobb méretű, rugalmas harisnyára lehet szükségünk. Ez a típus bokában szűk, és felül valamivel bővebb, így lent erősebb nyomást gyakorol a lábra, elősegítve a vér visszaáramlását a szív irányába. Ilyen harisnyák gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltokban és néhány gyógyszertárban kaphatók, illetve internetes áruházakban is megrendelhetők. Több cég speciális, kifejezetten terhes nők­nek készült kompressziós harisnyanadrágokat is kínál, amelyek derékban tágabbak.
  • Húzzuk fel az elasztikus harisnyát, még mielőtt felkelnénk az ágyból. Feküdjünk hanyatt, majd lassan, egyenletesen húz­zuk fel, ügyelve arra, hogy ne szorítson sem a vádlinál, sem pedig a deréknál.

A pangás ellen
  • Ne álljunk vagy üljünk hosszú ideig mozdulatlanul. Ha sokáig vagyunk ugyanabban a testtartásban, a vér felgyűlik a lá­bunkban. Tartsunk időnként (körülbelül óránként) egy kis szü­netet, és sétáljunk egy kicsit. Ha mozgatjuk a lábunkat, az izommunka révén elősegítjük a vér felfelé áramlását.
  • Esetleg tornáztassuk meg a lábunkat. Feszítsük felfelé, majd engedjük vissza a lábfejünket, hogy megdolgoztassuk a vádlinkat. Végezzük a gyakorlatot körülbelül 10 percig. Amikor a vádli izmai összehúzódnak, a szomszédságukban elhelyezke­dő vénák összepréselődnek, és felfelé áramoltatják a vért, a szí­vünk irányába.
  • Amikor ülünk, ne tegyük keresztbe a lábunkat. Ha ugyanis az egyik lábunkat a másikon nyugtatjuk, nyomást gya­korlunk a vénáinkra, és gátoljuk a vér visszaáramlását a szívbe.
  • Végezzünk hetente háromszor legalább 20 perc aerob mozgást, hogy leadjuk a felesleges kilókat, illetve formában maradjunk. (Ha túlsúlyosak vagyunk, nagyobb nyomás nehe­zedik a vénákra a lábunkban.) A séta különösen hasznos a visszértágulat ellen, mert valahányszor megfeszítjük a vádlin­kat, segítünk a vénáknak a vért visszajuttatni a szívünkbe.
  • Finom masszírozással serkentsük a vérkeringést a lá­bunkban. Nyomjuk mindkét hüvelykujjunkat az izomba (de ne közvetlenül a vénákra), és simogassuk felfelé irányuló moz­dulatokkal.
  • A tölgyfakéreg-teába mártott borogatás serkenti a vérátáramlást. A varázsmogyorós kezelés szintén hatékony.

Hasznos: Ha a visszértágulat tartós, fennáll a mélyvénás trom­bózis veszélye. Az elhanya­golt, hosszú éveken át hor­dozott visszérbetegségek a láb egész keringését fel­borítják, a szövetek táp­anyagellátása csökken, és lábszárfekély alakulhat ki. Ne várjuk meg, amíg ezek bekövetkeznek. Minden­képpen forduljunk orvos­hoz, ha bármilyen szokat­lan tünetet észlelünk: se­bek jelennek meg a lábon, a visszeret borító bőrfelü­let hámlani kezd, egy véna megreped és vérzik, a járás fájdalmat okoz, fájdalom és vörösödés jelentkezik az egyik lábon, és lényegesen duzzadtabbá válik a másik­hoz képest. Visszértágulat egyébként kétszer nagyobb valószínű­séggel alakul ki nőknél, mint férfiaknál.

Figyelem: jön meleg és a lábfájdalom!

2013. február 28. 09:00 | PP-Eletforma

A meleg hatására az erek tágulnak, lassul a keringés, és a vénabillentyűk elégtelen záródásával pangás alakul ki. A vénás elégtelenség tünete a feszítő lábfájdalom, a lábszár- és bokadagadás, az éjszakai lábikragörcs, később a boka körüli bőrelváltozások, amelyeket szakorvos enyhíteni tud.


A vénabillentyűk feladata annak megakadályozása, hogy álló helyzetben az alacsony nyomású vénás rendszerben a véroszlop a bokához visszazúduljon. Mozgáskor az összehúzódó izomzat pumpaként segíti e billentyűk záródását, így a vér visszajut a szívbe, és működik a vénás keringés. A lábak vénáiban zsilipként működnek a billentyűk, amelyek tartós nyomásra – például a folyamatos állómunkát végzőknél – idővel károsodhatnak, ezáltal záródásuk elégtelenné válik, és kialakulnak a visszér-elégtelenség tünetei. A visszerek vagy seprűerek megjelenése azonban nem mindig társul a vénás elégtelenség. tüneteivel. Félrevezető lehet, hogy vénabillentyűk mind a felületes, mind a mélyvénákban megtalálhatók, ezért, ha valakinek „csak” a mélyvénás billentyűi nem zárnak jól, látható visszértágulatok nélkül is lehetnek változó súlyosságú vénás elégtelenségre jellemző tünetei, vagyis a nap végére bedagadhat a bokája, elnehezülhet a lába – foglalja össze a baj okát és fő tüneteit dr. Kósa Éva.

A tél tünetmentes lehet, de a jó idő általában visszahozza a fájdalmat – magyarázza a doktornő. Ilyenkor az estére bedagadt láb vízszintesbe helyezése után, a gravitáció „megszűnésével” csökken a nyomás, és az egész nap pangó vér könnyebben áramlik vissza a szív felé, szállítva az egész napos állással vagy üléssel felhalmozódott salakanyagokat, és fokozva a tüneteket. Az esti-éjjeli fájdalom és görcsök után reggelre a beteg lábaiból eltűnik a duzzanat, de másnap kezdődik minden elölről. A tartósan fennálló vénás elégtelenség szövődményeként, kékes-lilás hajszálerek, barnás elszíneződések jelenhetnek meg a boka körül. Ez utóbbiak a nyomás hatására a bőrbe lerakódott festékanyagok, és jelenlétük végleges. A tünetek fokozódhatnak, és kezeletlenül a bőr a boka körül övszerűen megkeményedhet, végső esetben vénás fekély is kialakulhat. Mindez intő jel, hogy idejében tanácsos felkeresni egy érspecialistát.

A vénás elégtelenség okozta fájdalom enyhítésére a súlyosságtól függően többféle terápiát javasol a Trombózisközpont szakorvosa. Mozgásra, tornára, a lábak felpolcolására enyhülnek a fájdalmas görcsös tünetek. Konkrétan vénás torna, úszás, biciklizés javasolható a kellemetlen tünetek enyhítésére. Szintén csökkenti a fájdalmat a hideg-meleg vizes váltózuhany.
Alapkezelést jelent a vénákra ható ún. venotonikumok kúraszerű alkalmazása, illetve a visszérkenőcsök használata. A lábdagadás, illetve a bőrjelenségek fennállásakor a visszérzoknit vagy visszérharisnyát tanácsos viselni. Ezek kívülről gyakorolt nyomással az izompumpa-funkciót erősítik.
Egyes esetekben, amikor a vénás elégtelenség oka egy felületes visszér nagyfokú tágulata, sebészi beavatkozás is szükséges lehet. Általánosságban elmondható, hogy a melegvizes fürdőt kerülni kell, és ellenjavalltak a hasi nyomásfokozódással járó sportok is, például a nagy súlyokkal való súlyzózás is.
A vénabillentyűk megjavítására, cseréjére nincs lehetőség, de a vénás elégtelenség súlyos szövődményeinek kialakulása sikeresen megelőzhető. Álló foglalkozásúak körében különösen, már enyhe tünetek megjelenésekor érdemes szakembert felkeresni, hiszen a kellő időben alkalmazott kompressziós kezeléssel súlyos fájdalmat és panaszokat lehet megelőzni – összegzi a legfontosabb következtetést dr. Kósa Éva angiológus, a Trombózisközpont szakorvosa.

2013. március 4., hétfő

Ha legközelebb az alábbi termékeket fogyasztod...

.... jusson eszedbe mennyi cukrot viszel be a szervezetedbe!!!


A visszereseknek most jön a neheze!



A tavasz közeledtével erősödhet a lábakban a visszeres fájdalom. A meleg hatására az erek tágulnak, lassul a keringés.
A vénás elégtelenség tünete a feszítő lábfájdalom, a lábszár- és bokadagadás, az éjszakai lábikragörcs, később a boka körüli bőrelváltozások, amelyeket szakorvos enyhíteni tud – figyelmeztet a dr. Kósa Éva a Trombózisközpont angiológus szakorvosa.

Szívtől lábig

A vénabillentyűk feladata annak megakadályozása, hogy álló helyzetben az alacsony nyomású vénás rendszerben a véroszlop visszazúduljon a bokához. Mozgáskor az összehúzódó izomzat pumpaként segíti e billentyűk záródását, így a vér visszajut a szívbe, és működik a vénás keringés. A lábak vénáiban zsilipként működnek a billentyűk, amelyek tartós nyomásra, például a folyamatos állómunkát végzőknél idővel károsodhatnak, ezáltal záródásuk elégtelenné válik, és kialakulnak a visszérelégtelenség tünetei. A visszerek vagy seprűerek megjelenése azonban nem mindig társul a vénás elégtelenség tüneteivel. Vénabillentyűk mind a felületes, mind a mélyvénákban megtalálhatók, ezért ha valakinek „csak” a mélyvénás billentyűi nem zárnak jól, látható visszértágulatok nélkül is lehetnek változó súlyosságú vénás elégtelenségre jellemző tünetei, vagyis nap végére bedagadhat a bokája, elnehezülhet a lába – foglalja össze a baj okát és fő tüneteit a doktornő.


Tavaszi fájdalom

A tél tünetmentes lehet, de a jó idő általában visszahozza a fájdalmat – magyarázza dr. Kósa Éva. Ilyenkor az estére bedagadt láb vízszintesbe helyezése után, a gravitáció „megszűnésével” csökken a nyomás, és az egész nap pangó vér könnyebben áramlik vissza a szív felé, szállítva az egész napos állással vagy üléssel felhalmozódott salakanyagokat, és fokozva a tüneteket. Az esti-éjjeli fájdalom és görcsök után reggelre a beteg lábaiból eltűnik a duzzanat, de másnap kezdődik minden elölről. A tartósan fennálló vénás elégtelenség szövődményeként kékes-lilás hajszálerek, barnás elszíneződések jelenhetnek meg a boka körül. Ez utóbbiak a nyomás hatására a bőrben lerakódott festékanyagok, és jelenlétük végleges. A tünetek fokozódhatnak, és kezeletlenül a bőr a boka körül övszerűen megkeményedhet, végső esetben vénás fekély is kialakulhat. Idejében tanácsos tehát felkeresni egy érspecialistát.

A szövődmények megelőzhetők

A vénás elégtelenség okozta fájdalom enyhítésére a súlyosságtól függően többféle terápiát javasol a szakorvos. Mozgásra, tornára, úszásra, biciklizésre, a lábak felpolcolására enyhülnek a fájdalmas-görcsös tünetek. Szintén csökkenti a fájdalmat a hideg-meleg vizes váltózuhany. 
Alapkezelést jelent a vénákra ható ún. venotonikumok kúraszerű alkalmazása, illetve a visszérkenőcsök használata. A lábdagadás és a bőrjelenségek fennállásakor visszérzoknit vagy visszérharisnyát tanácsos viselni. Ezek a kívülről gyakorolt nyomással az izompumpa-funkciót erősítik. 
Egyes esetekben, amikor a vénás elégtelenség oka egy felületes visszér nagyfokú tágulata, sebészi beavatkozás is szükséges lehet. Általánosságban elmondható, hogy a meleg vizes fürdőt kerülni kell, és ellenjavalltak a hasi nyomásfokozódással járó sportok, például a nagy súlyokkal súlyzózás is.
A vénabillentyűk megjavítására, cseréjére nincs lehetőség, de a vénás elégtelenség súlyos szövődményeinek kialakulása sikeresen megelőzhető. Álló foglalkozásúaknak már az enyhe tünetek megjelenésekor érdemes szakembert felkeresniük, hiszen a kellő időben alkalmazott kompressziós kezeléssel súlyos fájdalmat és panaszokat lehet megelőzni – összegzi a legfontosabb következtetést dr. Kósa Éva angiológus, a Trombózisközpont szakorvosa.