Visszér vagy vénás elégtelenség?

2013. február 15. - Test és lélek

Kevesen gondolnak rá, hogy baj lehet a vénáikkal, ha nincsenek feltűnő, látható visszereik. Holott a vénás elégtelenség jelentheti a mélyben futó erek károsodását is, ami súlyos következményekkel járhat.

A visszér-betegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ez tartósodva a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Ha a szülők, nagyszülők is szenvedtek ettől, az utódoknál is megvan a hajlam a kialakulásra. Ugyanakkor az életmód is elősegítheti a visszeresség kialakulását. Akik sokat állnak Különösen a napi 12 óránál többet állók a veszélyeztetettek, hiszen ők a véráramlás egyik fontos feltételéről, a környező izmok segítségétől meg vannak fosztva. A mozgásszegény, ülő életmód is jelentős kockázati tényező. A várandósság alatt a hormonális hatások, és a vénás nyomást okozó, növekvő testsúly következtében változik meg a vénás keringés. Ugyanilyen okból rizikófaktor az elhízás is. A hanyattfekvés a vénák összenyomódása által fokozhatja is a panaszokat. Fontos, hogy az érintett kismama minél hamarabb szakszerű tanácsokat kapjon. Mivel a nagy meleg szintén ront a panaszokon, visszeres problémáknál kerülendőek a hosszú forró fürdők és a szaunázás! Nem működik az izompumpa A visszér-betegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból, a kevés mozgásból, az izompumpa lustaságából ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, pusztulásához, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget. Mi van a mélyben? A vénás megbetegedések felosztásának alapja a kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek. A vénás elégtelenség tünetei az estére kialakuló nehézláb-érzés, lábdagadás, lábfeszülés, éjszaka jelentkező lábgörcsök. Mindez fennállhat minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt, sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, így például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. A korai kezeléssel a szövődmények, köztük a vénás lábszárfekély megjelenése, megelőzhetőek. Fekély a végállomás Ha a vénás keringés rossz, nehezebbé válik a salakanyagok elszállítása a bőrből, és a pangás miatt az oxigénellátás is csökken. Ennek következménye a szövetek gyulladása, majd elhalása - a fekély. Tehát a vénás keringési zavar egyik végső stádiuma a lábszárfekély, amely rendszerint a belboka fölött jelenik meg. Ez a probléma a mélyvénás trombózis után nem elég hosszan kezelt betegek 40 százalékánál előfordul a trombózist követő 8 éven belül! A néhány milliméterestől a lábszárat körülölelő méretig terjedhet, környéke gyakran gyulladt és maga a képlet láthatóan elhalt. Ha a fekély vénás eredetű, rendszerint nem jár fájdalommal, míg az artériás, hipertóniás és kevert eredetű betegség fájdalmas. Rendszeres és speciális torna segíthet Minden nap érdemes elvégezni az értornát, amelynek célja a vénák kiürülése. Mind a mély, mind a felszíni vénás keringését segíti, ha hanyatt fekve felemeljük a lábunkat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt. Szintén hatékony gyakorlat lehet a hanyatt fekve biciklizés, illetve az, ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk. A sikerhez, mint majdnem mindenhez, az szükséges, hogy rendszeresen tornázzunk. http://noinapozo.hu